Mielőtt nekivágnánk, érdemes egyszer körüljárni a berendezések célját.
A magyar megnevezésekkel kicsit bajban vagyok, a biztonság kedvéért használjuk az angol, német megfelelőket is.
Főóra
(master clock; Mutteruhr vagy Hauptuhr):
olyan szerkezet, amely adott időnként - általában 30 vagy 60 másodpercenként - elektromos impulzust szolgáltat a vezérelt órák számára, aminek hatására azok mutatóikat (vagy egyéb kijelző szerkezeteiket) léptetik. Mi ennek az értelme: egyrészt egy nagyobb területen (pl. gyár vagy pályaudvar) minden óra egyszerre fog mozogni, másrészt csak egy nagy pontosságú óra kell, a vezérelt órák csak a léptetéshez szükséges mechanizmust tartalmazzák. A gyűjteményemben lévő főórákmind ingásak: még a 60-as, 70-es években is gyártottak ilyeneket - az elektronika még nem tette lehetővé a nagy pontosságú, teljesen elektronikán alauló szerkezetek elkészítését. Két irányvonalat ismerek: az egyik a kontinensen dívott: itt hagyományos óraszerkezeteket, súlyhuzamú vagy rugós órákat szereltek fel az impulzusok adására alkalmaz szerkezettel, pl. higanykapcsolóval. Az impulzusadó szerkezetet az óraszerkezetről hajtották meg (ilyen pl a Bürk, a Siemens stb vezérlőórám). A másik irány az angolszász megoldás: itt nincs a hagyományos értelemben vett óraszerkezet, az inga közvetlenül vagy egy fogaskerék közvetítésével az impulzusadó szerkezetet hajtja meg, és a főóra kijelzője is az impulzusok által hajtott (ilyen a Gents Pul-Syn-Etic a gyüjteményemben). (A különbség jól érthető lesz a különböző órák részleteinek ismeretében.)
Master clock meghatározás a wikipedián (angol): http://en.wikipedia.org/wiki/Master_clock
Vezérelt óra
(slave clock; Nebenuhr)
Az előzőekben említett főórák ezeket a vezérelt órákat vezérlik. Ezek a jószágok nem is órák a szó szoros értelmében, hanem kijelzők inkább: egy elektromos impulzusra egy egységnyit léptetik a kijelzőjüket (ami lehet mutató vagy mágneses lap vagy egyéb). A mutatós vezérelt órák a percmutató és az óramutató közötti fogaskerék-kapcsolatot tartalmazzák.
Vezérlőóra
(signal clock; Signaluhr)
Az igazi vezérlőóra olyan óraszerkezet, amely előre beállítható időpontokban szolgáltat impulzust. Célja valamely jelzés periodikus adása (pl. munkaidő kezdetét és végét jelző hangok; ki- és becsöngetés iskolákban stb.) Az impulzus kiadásának beállítási módja többnyire tárcsán elhelyezett markerek/jelzők segítségével történik (pl. Jundes), de lehet más módja is (pl. papírszalagos a Siemens óráknál). Szokásos a több, független jelzőkimenet létrehozása is, ez esetben minden kimenet jelzése külön időpontokban adható. A jelzések hossza általában nem változtatható, bár egyes óratípusoknál igen (pl. Jundes alaptípus); A jelzések lehetséges gyakorisága általában 5 vagy 15 perc (ilyen felbontásban állítható az impulzusok kezdete).
A vezérlőóra funkciót gyakran kombinálják a főóra funkcióval: az óra pl. percenként adja a jelzést a vezérelt órák számára, és adott időben működteti a csengőt vagy kürtöt is - ez a funkciókombinálás is sok helyen (iskola, munkahely) hasznos.
Blokkoló óra
(clocking in clock, time recorder clock; Stempeluhr)
A blokkoló óra feladata a blokkolás időpontjának feltüntetése nyomtatás segítségével egy kártyán. Munkahelyek munkaidő-nyilvántartásának fontos eszköze volt. Általában egy vezérlőórát és vagy főórát tartalmazott, amit mechanikusan, egy tengely segítségével még összekötöttek egy naptár-nyomtató mechanizmussal.
Toronyóra
(turret clock, Turmuhr)
Klasszikusan a templomok tornyaiban, középületekben elhelyezett, a nagy külső óraszerkezeteket meghajtó mechanizmus. A főórák megjelenésével sok helyen áttértek ezek alkalmazására - ezért sok toronyórának hírdetett szerkezet valójában főóra.
Toronyóra meghatározás a wikipédián (angol): http://en.wikipedia.org/wiki/Turret_clock
Programszerkezet
Azok a főórák, amelyek csak óraimpulzust adnak, de nem biztosítják a vezérlőóra funkciót, bővíthetőek programozó szerkezettel. A programozó "veszi" a főóra impulzusait, és ezekről meghajt egy - programozásra is alkalmas - tárcsaszerkezetet.
